Mester-fogás
Szakmák és szakemberek
77 episodes
latest
fortnightly cadence
Hungarian language
https://www.katolikusradio.hu/podcast/rss/?musorid=756
Episodes
Reading the feed…
Szakmák és szakemberek
Reading the feed…
A századforduló építészetének kiemelkedő épületei máig meghatározzák Budapest sajátos arculatát és hangulatát. Az építészek és éppíttetők minden részletre ügyeltek, így a pompás bérházakhoz, palotákhoz hozzájuk méltó burkolatok készültek. Előcsarnokok, folyosók, udvarok ezreit díszítették a gyönyörű, magyar gyártmányú, színes, mintás cementlapok, amelyek megmentését, pótlását, újragyártását is célul tűzte ki a kicsiny, magyar manufaktúra. Az Iamart valódi magyar startup cementlap és terrazzó manufaktúra: jellegzetes, élénk színvilággal, folyamatos gyártási innovációval, egyszerre modern és kla
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több mint egy évtizede szervez nyári táborokat a hüllők és kétéltűek iránt érdeklődő gyerekek számára. Az idei, június végi Herp tábor helyszíne a Mátra volt, ahol több mint harminc, 10 és 18 év közötti fiatal ismerkedhetett a hazai és a tájegységre jellemző fajokkal. Részt vettünk az egyik terepi megfigyelésen, beszélgettünk a gyerekekkel és a táborvezető felnőttekkel. A tábor vezetője, főszervezője: Dr. Babocsay Gergely, az MME Kétéltű és Hüllővédelmi Szakosztály elnöke. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Görög eredetű latin szó, „kísérőt”, „követőt” vagy „szolgát” jelent. A katolikus egyházban a szertartásokon szolgálatot teljesítő, felavatott világiakat jelöli. A váci egyházmegyében több mint 250 ilyen világi férfi szolgál a plébániákon. Avatásuknak, komoly képzésüknek régi hagyománya van. Marton Zsolt megyéspüspök júniusban találkozóra, közös töltekezésre, rekollekcióra hívta meg őket – feleségükkel együtt. Több mint 130-an eljöttek. A lelkinap témája a krisztusi tanítványság, a vendég előadó Fábry Kornél Esztergom-Budapesti segédpüspök volt. Hogyan értékelődik fel a szerepük a paphiányos eg
Az idén végzett kosárfonó, takács, szőnyegszövő és nemezkészítő hallgatók vizsgamunkáit mutatja be a Hagyományok Háza júniusban nyílt, különlegesen szép tárlata. A kiállítás a kétéves képzést befejező 30 újdonsült kézműves alkotásain keresztül végigkíséri azt az összetett folyamatot, amely a legegyszerűbb technikai fogások elsajátításától a mesterien kivitelezett kézműves termékek elkészítéséig vezet. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Lelkes Gergely festőművész legutóbbi, költői szépségű absztrakt képeit megrendítő téma ihlette. Édesanyja utolsó éveit végigkísérve, a testi-szellemi elfogyás stációit vele együtt végigszenvedve születtek meg a festmények, amelyeken az emberi elmúlás nagyon is prózai tapasztalatait a szeretet, a remény, a hit lényegíti át belső ragyogássá. Lelkes Gergely 1971-ben született, a Képzőművészeti Egyetemen szerzett mesterdiplomát. Virtuóz rajz-és festőtudással párosuló mély és képzett hite, egyházi elkötelezettsége a szakrális terek ihletett alkotójává is emeli, több katolikus templom és kápolna bel
Pesti egyik legforgalmasabb csomópontjában, kórházaktól, múzeumtól, egyetemektől körülfogva bújik meg az Orczy-kert. Körös-körül elképesztő forgalom: a föld alatt metró a levegőben repülők, a felszínen az autópálya-szerű Üllői út – és bármilyen hihetetlen, de az elképesztő zajjal dacolva, ebben a belvárosi kis oázisban, madarak százai, fészkelnek, táplálkoznak, élik vidáman mindennapjaikat. Ha nincs időnk kimenni a hegyekbe, a természetbe, elég ha itt megállunk, körülnézünk, hallgatózunk kicsit, – akár még különleges, városban szokatlannak tűnő madárfajokkal is találkozhatunk. Kis öröm, felüdü
A japán képregények világméretű elterjedése nyomán egyre nagyobb figyelem irányul Hokuszai mester 19. századi rajzgyűjteményére, aminek ő maga a Manga nevet adta, és amiről ma sokan úgy tartják, hogy belőle ered a kortárs manga. A szó jelentése: változatos, szabadon áramló rajz. A Néprajzi Múzeum új, Manga Hokuszai Manga című kiállítása a múlt és popkultúra izgalmas találkozása. A műsorban megszólal: Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója; Takaguchi Masanori, a Japán Alapítvány budapesti irodájának igazgatója; Almási Ama muzeológus, a tárlat magyar kurátora. | Szerkesztő: Pozsgai Nó
Székesfehérváron jártunk, ahol egy több éve zajló ürgetelepítési program befejező állomásán vettünk részt. Dr Flesch Márton állatorvossal, a program koordinátorával, és Lendvai Gábor biológussal, az MME helyi csoportjának vezetőjével beszélgettünk. (Fotók: Gájer Erika, Szél Felícia, Pozsgai Nóra) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
az Ócsai Tájház húsvétváró családi kézműves programjára látogatunk el, és természetesen ismerkedünk a bemutatóhely gazdag néprajzi kincseivel is. A kalauzunk Erdő Bálint Zsuzsanna tájházvezető. Budapesttől 30 kilométerre délre, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál fekszik az Ócsai Tájvédelmi Körzet. A vidék talán legizgalmasabb része kulturális szempontból az ócsai Öregfalu, eredeti faluszerkezetével, régi stílusú kis parasztházaival, Árpád-kori templomával és élő néphagyományaival. A Duna–Ipoly Nemzeti Park fenntartásában álló Tájház programjai a kultúr- és vallástörténeti, néprajzi
Lehet, hogy meglepő -- annál is inkább, mert a népszerű és népszerüsítő nyugat-európai és amerikai sorozatok tudomást sem vesznek róla -- de tény, hogy a vikingek ismerték őseinket, és tanultak tőlük! Katona Csete Kubinyi András-díjas történész, Középkor-kutató, a Debreceni Egyetem adjunktusa már a mester képzését is Izlandon végezte, hogy első kézből tanulmányozhassa ezt az érdekes kultúrát. Legutóbb kutatóútja pedig az Unesco Világörökség egykori középkori svéd viking városba, Birkába vezette, ahol a vikingek keleti, és ezen belül magyar kapcsolatait vizsgálta. (Fotó: Röstai tarsoly ©Katona
Hogyan éltek, hogy néztek ki (akkor most volt szarvuk vagy nem?); harcoltak-e a nők, hogyan bántak beteg és fogyatékkal élő társaikkal, meddig hajóztak el Nyugatra... és a távoli Keletre? Vendégünk Katona Csete Kubinyi András-díjas történész, a Debreceni Egyetem Történeti Intézetének adjunktusa. (Fotó: unideb.hu) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Közel 40 éve foglalkozik a kovácsmesterséggel. Késeit, kardjait hagyományos módszerekkel készíti, mert vallja, hogy a valódi minőséget a hagyományos kézműves módszerek eredményezik. Fő specialitása a damaszk acél, amely ma újra reneszánszát éli, és a japán kard, amelyről könyvet is írt. De éppúgy otthon van a korhű technikák és kardok területén. És a Balassi-kardot is ő kovácsolja, a díj alapítása óta. Műhelyéből nem kerülnek ki egyforma darabok, minden tárgya egyedi, egyszeri és megismételhetetlen. A markolatokat kizárólag természetes anyagból, sokszor igen ritka portékából készíti, melyeknek
Csak hazai madár- és rovarfajokat fest. Képei élethűek, ám nem szenvtelen, tűpontos tanulmányok, hanem átsugárzik rajtuk az a mélységes, nem birtokolható, csak ajándékul fogadható öröm, ami a természetben csöndben rácsodálkozni tudó ember osztályrésze. A szemlélődő jelenlét boldogsága Akvarelljeit füzetre, kártyára, pólóra is nyomtatja, ünnepivé emelve a hétköznap tárgyait, amelyeket így hazavihetünk, hogy a mindennapok rutinja, határidői, kötelezességei között emlékeztessenek: ideje megállni – és kimenni a természetbe. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Boldog Emmerick Anna Katalin látomásaiban olyan részletesen írta le Mária és Jézus életének helyszíneit és eseményeit, hogy még Mel Gibson is ezekből merített A Passió készítésekor. Szavai alapján Clemens Brentano hatkötetes műben örökítette meg a csodálatos történetet. Az első könyv Szűz Mária életét írja le, amely a karácsonyi eseményeket is magában foglalja. A műsorban ebből idézünk részleteket, és Mohos Gábor Esztergom-Budapesti segédpüspökkel , a Budapesti Szent István bazilika plébánosával beszélgetünk Katalin látomásairól. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Mikor és hányan szerelnek? Milyen díszek vannak? Miért tűnnek el a fényfüzérek? Hogyan tud környezetbarát lenni a díszkivilágítás? Miért égtek a díszek a Covid alatt is? Vendégünk Tamás László, a BDK - Budapesti Dísz- és Közvilágítási Nonprofit Kft üzemeltetési vezetője. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
A Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Vízigenetikai Erőforrások Megőrzése osztály Gödöllő-isaszegi tórendszerének kisebb-nagyobb tavai körül barangolunk, ahol elhivatott szakemberek a lápi élőhelyek veszélyeztetett őshonos magyar halfajaival foglalkoznak. Riportunk első részében a széles kárász, compó, lápi póc génmegőrzéséről, szaporításáról, visszatelepítéséről beszélgettünk a benti medencéknél. Most pedig a kültéri tavaknál sétálva szó lesz a pazar madárvilágról, a vízproblémákról, a hely történetéről, és megnézzük, mi minden épül itt hamarosan, aminek nemcsak a tudomány, hanem az
A láp, a mocsár, a berek egyedülálló életközösség, százféle madár, furcsa, vízben úszkáló csigák-bogarak, érdekes, csak itt élő halak otthona. Például a lápi pócé. Ezt a szép, apró ragadozóhalat a közönség 2023-ban az Év Halának választotta meg, ám ez a kitüntető cím még nem menti meg a kipusztulástól. Szerencsére van, aki törődik vele. műsorban Gödöllőre látogatunk, a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ lápi halakra szakosodott telepére. Kalauzunk Dr Lehoczky István, a Központ Vízigenetikai Erőforrások Megőrzése osztályának vezetője. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
A Váci Egyházművészeti Gyűjteményben Dr. Varga Lajos váci segédpüspökkel idézzük fel Szent Miklós püspök alakját, és beszélgetünk a régi és mai püspöki viseletről és ábrázolásairól. (Képek: 1. Dr. Varga Lajos váci megyéspüspök 2023. október 8-án, a szolnoki templom évfordulós ünnepi szentmiséjén; 2. Szent Miklós szobra a szent ereklyéjét őrzőSzent Miklós bazilikában, az olaszországi Bariban) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
A 70-es évek euforikus kulturális hullámában egy csapat fiatal építészhallgató -- a 2. VH után felnőtt fiatalok, az ún Nagy Generáció tagjai -- közösséget alkotnak, és elhatározzák: az egyetem után is együtt maradnak. A korszellemtől ihletett életérzés testet öltött: így született meg Miskolcon a Kollektív Ház, ahol a fiatal építészek családjaikkal alkotó közösségben éltek együtt egy maguk tervezte nagyközös házban. A 70-es évek végétől a rendszerváltásig tartó kaland valódi szellemi műhely volt, amelynek messze földről a csodájára jártak. alapító tagja volt Golda János Ybl-díjas építész, a Pi
A madarakban vonuló csillagos égbolt képei - Szántai Lajos nevezte így egy kiállítás megnyitón a Ferenczi Noémi-díjas ötvös- és zománcművész mitikus hangulatú, elmélyült zománcképeit, amelyken a madarak, szarvasok, izzó nap és csillagok hullámzása közt fel-felbukkanó emberalak talán leginkább a lézezés teljességét, mélységét idézi meg. Ékszereit: a változatos formájú, cizellált medálokat, fülbevalókat pedig sokféle virág, Mária arc vagy stilizált angyal teszi varázslatossá. Az idei Mesterségek Ünnepén kértük mikrofon elé. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Mai műsorunkban bemutatjuk a híres azerbajdzsáni szőnyeget a világon egyedülálló bakui szőnyegmúzeum igazgatója és egy diplomás szőnyegművész segítségével. Mindketten az azerbajdzsáni népművészeti delegáció tagjaként érkeztek Budapestre,a Mesterségek Ünnepe népművészeti fesztivál díszvendégeiként. Megismerkedünk barkókkal, vagyis az Ózd környéki palócokkal is, akik egy lelkes fiatal csapat segítségével újraélesztik és újratanulják kézműves hagyományukat. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
A közgazdász, aki hobbiból, de mesteri szinten lószőrből alkot csodát és a több generációs hagyományt továbbfejlesztő szarufésű készítő, akinek konyhai és dísztárgyait, ékszereit fésűit külföldön is keresik. Ők a mai Mester-fogás főszereplői. Képzeletben ismét a Mesterségek Ünnepén kalandozunk, amelyet idén is az augusztus 20-inemzeti ünnepünkhöz kapcsolódóan rendeztek meg a Budai Várban. Az idei rendezvényen a hagyományos viseletek és a kézzel készített népi ékszerek kerültek a középpontba – a szép tárgyak mögött pedig most is ott az ember, érdekes történetével, mestersége iránti szenvedélyév
Fékötő, pityke, nyakbavető, csafring, lázsiás, kláris – a 2025-ös Mesterségek Ünnepének kiemelt témája a kézzel készített népi ékszer, amely nemcsak díszítette viselőjét, hanem sokmindent el is árult róla. A Népi ékszer pavilonba látogattunk, kalauzunk Nagy Gyöngyi Gránátalma díjas, Király Zsiga díjas gyöngyfűző népi iparművész, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének Népi ékszerkészítő Szakmai Bizottsága vezetője. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Most zajlik Osakában a világkiállítás, vendégünk Vihar Judit japanológus, műfordító, irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, a Magyar-Japán baráti társaság tiszteletbeli örökös elnöke, aki az expón szerzett élményeiről, a magyar pavilonról, és a magyar sikerekről mesél. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
